Avagy édesanyám első találkozása egy fülgyertyával.... De legalább aranyos volt... :
-És ezzel most mit kell csinálni?
-Gézt tekersz a végére, berakod a fülembe, meggyújtod, és megvárod, hogy leégjen. Csak nem teljesen.
-Meggyújtani? o.O
-Jap.
-És el kell fújni utána?
-Nem, mondom, megvárod, hogy leégjen.
-Úristen! Ez végig égni fog?
-Amíg el nem oltod, igen.
-És az neked nem fáj?
-Nem, még csak azt sem igazán érzem, hogy meleg.
*Közben lefekszem az ágyamra, anyum meggyújtja a gyertyát.*
-Úristen, lángol!
-Tudom.
-De biztos, hogy ezt így kell? :S
-Aham.
-Honnan tudod?
-Csináltam már Zolinak.
-És Ő honnan tudja, hogy így kell?
-Anyu!
-Oké, oké...
-....
-Hát ez tök jó. Kigyújtom a gyerekem fülét és még a fejét is lefogom közben...
-Jap, tényleg jó.
-.... Egészen biztos vagy benne, hogy így kell?
-Egészen.
-Azért ha végeztünk megnézem valahol.
-Tégy úgy.
-Hátha mégsem így kell.
-Okké...
*Pár perc múlva.*
-És ha ráesik az arcodra az a része, ami már leégett?
-Nem esik rá, direkt olyan anyagból van.
-Biztos?
-Biztos.
-Nem ég még belülről a füled?
-Azt sem nagyon érzem még, hogy meleg lenne.
-És ha leolvad a füled?
-Nem fog.
-Tuti?
-Jahm.
-És a víz minek?
-Hogy el tudd oltani.
-A füled?
-A gyertyát...
-Borítsak rá a fejedre egy fazék vizet? o.O
-Ne. Nyomd bele a gyertyát.
-A füleddel együtt?
-A fülemet hagyd a helyén légyszi...
-Egye fene.
-Köszi.
-Szerintem kiveheted már amúgy. Kezd egészen melegedni.
-Szerintem is.
-Akkor hajrá....
Avagy egy átlag beszélgetés édesanyámmal. ^^"